Egy nem létező holokauszt-kárpótlási programra hivatkozva személyes adatokat gyűjtenek szinte az egész ország területén azok a csalók, akik sok ezer euró összegű kárpótlást ígérve előzetes regisztrációként több tízezer forintot is elkérnek a jóhiszemű emberektől. Úgy tudjuk, a hetek óta tartó csalássorozat híre már a Miniszterelnökséghez, és a kormányhoz is eljutott, és a napokban Teleki László szocilista országgyűlési képviselő büntetőfeljelentést tett. A RomNet megpróbált utána járni mi állhat az egész országot átszövő, és a roma közösséget is lázba hozó ügy hátterében. Hidvégi-B. Attila írása.

Egy, a fővárostól 120 kilométerre lakó családot a múlt héten egy László nevű férfi telefonon azzal hívta fel, hogy segít elintézni helyettük az igénylést, de ehhez fel kell utazniuk Szentendrére. A megbeszéltek szerint a HÉV állomáson találkoztak volna, hogy onnan autóval vigyék el őket egy másik helyre a városon belül, ahol kitöltik a papírokat. Azt, hogy hova mennek, és milyen szervezet nevében járnak el, nem akarták elárulni. A család végül úgy döntött, mégsem vállalják az utazást, mert tartottak attól, ha mégsem írják alá a papírokat, még „bajuk lehet”. Nyíregyházán, Salgótarjánban, Szegeden, Debrecenben, Ózdon, és a városok környékén lévő kistelepüléseken is megjelentek a kárpótlást ígérő emberek, akik házakhoz mentek, és több tucat, főként idősebb emberrel íratták alá az igénylőlapokat. Bács-Kiskun megyében volt olyan település, ahol az utcán, az autó motorház-tetején töltötték ki a dokumentumokat. Az ügyintézésért itt csak 2000 forintot kértek, bizonylat vagy számla nélkül. A papírokra a nevek mellett fel kellet tüntetni az összes személyes adatot, így a születési hely és idő, anyja neve, személyi száma, személyigazolvány száma, adószáma, TAJ-száma is a „segítő” birtokába került. A RomNet-nek az érintettek azt mondták, volt olyan település, ahol 50-60 ember adatait is összeszedték ezzel a módszerrel. Több olyan emberről is tudomásunk van, akiktől a személyes adatok mellett a születési anyakönyvi kivonatát is elkérték, és a szüleik születési és halotti anyakönyvi kivonatát is begyűjtötték. Helybéliek elmondása szerint volt olyan falu, ahol a temetőkben is jártak a „regisztrálók” és neveket írtak fel, születési és halálozási dátumokkal, és azok alapján is keresték a hozzátartozókat. A RomNet-hez eljutott információk alapján a szálak legtöbbször Szentendrére vezetnek, ahol egy bizonyos Gyuszi keresztnevű ember koordinálja a regisztrációt, de hogy milyen szervezet nevében, azt senki nem tudta megmondani. Bár kértük, hogy az aláíráskor készítsenek fotót a dokumentumról, az érintettek nem tudtak, vagy nem mertek felvételt készteni, vagy legalábbis szerkesztőségünkhöz nem juttatták el.

 Többek azt állították, hogy egy adatbázis alapján keresték az embereket, mivel ismerték a lakcímüket, és adataikat, volt akiknek a telefonszámát is tudták. Feltehetően ezekhez az adatokhoz egy korábbi holokauszt-kárpótlási igénylőlapokat összesítő adatbázis révén jutottak hozzá.

 Az elmúlt években többször szárnyra kaptak olyan híresztelések, hogy újabb holokauszt-kárpótlási alapok nyíltak meg, és ezek többsége mögött egyszerű csalók álltak. A Claims Conference vezetőjét 2015 májusában a MAZSIHISZ elnöke arról tájékoztatta, hogy a nemzetközi szervezetre hivatkozva 1945 és 1950 között született zsidókat azzal keresik meg, hogy jogosultak a Claims Conference alapból kárpótlásra, és e célból szintén személyes adatok átadását kérik. Az izraeli központ vezető kárpótlási szakértője tudatta, nem nyitotta meg az alapot a jogosultak ezen körére, és a jövőre nézve még csak ilyen elgondolás sem született a központban. Heisler András fel is szólította a személyes adatokkal visszaélőket, hogy azonnal szüntessék be e tevékenységüket. „Legyenek tekintettel arra is, hogy az érintettek holokauszt-túlélők gyermekei. Cselekedetüket a MAZSIHISZ morálisan elfogadatlannak tartja, és minden lehetséges eszközzel fellépünk hittestvéreink védelmében” – írta. A Claims Conference budapesti képviselete 2014 július végén szűnt meg, és a budapesti képviseletének feladatait és ügyfél-szolgálatát közvetlenül Tel-avivi irodájuk látja el.

 A holokauszt roma áldozatinak újabb lehetséges kárpótlási lehetőségéről Balogh Elek, a Dikh Tv vezetője is beszélt nyilvánosan egy videóblogban idén nyáron, arra utalva, hogy a magát cigánykirállyá koronáztató győri vállalkozó és a mögötte álló szervezet azért alakulhatott, hogy a vészkorszakban zárolt, svájci bankokban elhelyezett, tulajdonos nélküli bankbetéteket 80 év után feloldják, és abból roma szervezeteknek több 100 millió eurót osztanak szét különféle programokra, holokauszt-kárpótlás jogcímen. A királyavatáskor többen ugyanis abban reménykedtek, hogy a cigánykirályhoz, valamint a mögötte álló nemzetközi hálózathoz kerülhetne több tízmilliárd forint. A magát cigánykirálynak neveztető Romano Kraj nevű szervezet vezetője csatlakozott is az IRU nevű nemzetközi roma szervezethez, amelynek elnöke a magát nemzetközi cigánykirálynak nevező román Dorin Cioaba, és aki személyesen „szentelte fel” egy budapesti szállodában a győri cigánykirályt. Az önmagát a romák nemzetközi királyának tituláló Cioabat egyébként egy hónappal ezelőtt, szeptember közepén egy ötmilliós áfacsalás miatt a román hatóságok letartóztatták. Dorin Cioabáról az erdélyi Krónika két évvel ezelőtt írta meg, hogy Romániában ezreket csapott be azzal, hogy tetemes kárpótlást csikar ki a német kormánytól a roma holokauszt romániai áldozatainak.

 Újabb német és svájci alapokra hivatkozva Csehországban, Ukrajnában és Romániában is több csalási ügyben is nyomoznak a hatóságok, mert csalók a magyarországi módszerhez hasonlóan 150-200 eurókat kértek a nemlétező kárpótlásban történő közreműködésük gyanánt.

 A RomNet Svájcban működő civil szervezetktől azt a tájékoztatást kapta, hogy egytelen új programot sem indítottak a roma holokauszt kárpótlása kapcsán, és olyan kormányzati szándékról sem hallottak, hogy zárolt, vagy tulajdonos, örökös nélküli bankbetéteket nyitnának meg segélyezés, vagy bármi más jogcímén. Az Osztrák Megbékélési alap szintén nem indít újabb programot.

 A RomNet megkereste a Németországban működő Német Szintik és Romák Központi Tanácsát, érdeklődve a német kárpótlási lehetőségekről. A Romani Rose által irányított szervezet arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a németországi törvényhozás 2017. július 12-én egy új törvényt fogadott el, amely lehetővé teszi, hogy azok az emberek, akik a nácik uralma alatt, a második világháború idején gettókban nem kényszermunkásként, hanem „kényszerített alkalmazottként” dolgoztak, vagyis kényszermunkát nem jelentő munkát végeztek, szintén kárpótlást, egyszeri összegű nyugdíjkiegészítést kaphassanak. Megjegyezték, a német törvények alapján már a múltban és korábbi rendeletek szerint is volt lehetőség kompenzációra és nyugdíjkiegészítésre azoknak, akik koncentrációstáborokban, vagy kényszermunkatáborokban raboskodtak, de azok, akik nem rabként dolgoztak a gettókban, azokat kizárták, ugyanis a német szövetségi kormány a gettóban való dolgoztatást üldöztetésnek, és nem kényszermunkának tekintette.

 A felülvizsgált irányelvek alapján az üldöztetés áldozatai, akik a gettókban kényszermunkát nem jelentő munkát végeztek, a nyáron elfogadott új törvény értelmében egyszeri, 2.000 eurós kárpótlást kérhetnek, míg azok a gettómunkások, akiknek ilyen irányú nyugdíjkiegészítési igényét a német Nyugdíjbiztosítási Hatóság elutasította, egyszeri 1500 eurós kifizetésre tarthatnak igényt. A törvény pontosan szabályozza, hogy a nyugdíjkiegészítésre kik jogosultak, az igényeket pedig hivatalos dokumentumokkal kell igazolni. A formanyomtatványokat pedig Berlinbe kell eljuttatni.

 A Német Szintik és Romák Központi Tanácsának munkatársa a RomNet-et tájékoztatva ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon egyetlen hivatalosan elismert roma gettót tartanak nyilván, a komáromi Csillagerődöt, és a júniusban elfogadott törvény alapján a kártalanítás nem kizárólagosan a roma holokauszt áldozatinak szól . Az, hogy roma holokauszt-kárpótlással kapcsolatban Magyarországon is csalás gyanúja merül fel, úgy nyilatkoztak, sajnálatosnak tartják, mert más kelet-európai országokból is érkezett hozzájuk hasonló jelzés az elmúlt években.

 A Magyarországot teljesen átszövő csalási ügy eljutott a legmagasabb szintekre is. Tudomásunk szerint szinte az összes, a roma közéletben aktív, ismert szereplőt megkerestek már az ország különböző területeiről emberek azzal, hogy információkat kapjanak az új roma holokauszt-kárpótlással kapcsolatban. Teleki László szocialista országgyűlési képviselőt, egykori romaügyi államtitkárt is civil szervezeti vezetők, magánszemélyek keresték meg. A politikus azt mondta, semmilyen új ilyen irányú lehetőségről, kárpótlásról nincs tudomása, és azt javasolta, tegyenek büntetőfeljelentést azok ellen, akik visszaélnek az adatokkal. Az MSZP-s politikus hivatalos levélben megkereste a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnökét, akitől azt a tájékoztatást kapta, hogy a zsidó szervezet - amely korábban több holokauszt-kárpótlási programot is koordinált -  határozottan kijelenti, semmilyen új roma holokauszt kárpótlás nem indult el. Szabó György kuratóriumi elnök megjegyezte, nem ismeretlen számukra az a becstelen indíttatásból eredő csalás, amely most újra szárnyra kapott, és a megalapozottan, rosszindulatból tett cselekedet ellen tegyenek feljelentést. Teleki László már a hét elején bejelentést tett a csalás gyanújával a rendőrségen.

 Magyarországon a romákat érintően három nagyobb holokauszt-kárpótlási program zajlott.

 A Holokauszt Áldozatok Kárpótlási Programját 2001 elején svájci bankok indították el. A Magyar Narancs még 2005 januárjában írt arról, hogy az alap nagyobb része azokat a zsidókat volt hivatott kárpótolni, akik nem kapták vissza a svájci bankokban letétbe helyezett értékeiket. A másik csoport a volt kényszermunkásoké (így a romáké is). A svájci államtól azok kaphatnak pénzt, akiket ottani cégeknél vagy leányvállalataiknál kényszermunkásként dolgoztattak a háború alatt. Németországban ezzel párhuzamosan Német Kényszermunka-jóvátételi (Kárpótlási) Program néven működött egy törvényben is rögzített kárpótlási akció. Az ország azokat kárpótolta, akiket német területen koncentrációs táborban, vállalatoknál, közintézményeknél vagy a mezőgazdaságban köteleztek munkára. Szintén kárpótlásra tarthattak igényt a lágerekben elhunyt gyermekek szülei, az orvosi kísérletek áldozatai, valamint a leszármazottak. Mindkét programra 2001. december 31-ig lehetett jelentkezni. A pénz elosztását a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) koordinálta. Emellett a svájci állam segélyakciót is indított minden olyan roma számára, aki 1945. május 9-én már életben volt. Ennek keretében mintegy ötezer forint értékű élelmiszercsomagot osztottak szét.

 A mások nagyobb kárpótlási ügy az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott támogatás volt, amely nemcsak országos, hanem nemzetközi botrányt is kiváltott. Az 1,4 millió forintnyi kártérítésre azok a romák voltak jogosultak, akik 2000. február 16-án életben voltak, és akiket a mai Ausztria területén rabszolga- vagy kényszermunkára köteleztek, illetve gyermekként (12 éves kor alatt) szüleikkel hurcoltak el, vagy az édesanya kényszermunkája idején kint születtek. Jelentkezni 2000 februárjától 2003. december 31-ig lehetett - közben a határidőt módosítani kellett, mert kevés volt a magyarországi jelentkező. Különféle roma szervezetek hirdetések útján hívták fel a figyelmet a lehetőségre, és az eredmény nem maradt el. Az utolsó fél évben tízezernyi kérelem futott be az alapítványhoz. Előfordult, hogy azzal kerestek meg romákat: jutalékért a határidő lejárta után is segítenének benyújtani a papírokat, és cserébe mindezért a megítélt összeg 20 százalékát kérték. Az igénylőknek a jogosultságot korabeli vagy később keletkezett dokumentumokkal, illetve végső esetben tanuk által aláírt nyilatkozattal kellett igazolni. 

 A kárpótlási ügynek az lett a vége, hogy a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal (MAZSÖK) 2003-ban felfüggesztette a kifizetéseket, miután újra meghirdették a kárpótlást, és az igénylők száma nem csökkent, így mintegy 2000 zsidó származású áldozattal együtt 7200-7300 személy kapott összesen kárpótlást. Átlagosan fejenként egymillió forintot. A csalássorozat miatt több tucat büntetőeljárás indult, és a legtöbb vádlottat különösen nagy kárt, illetve jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli okirat-hamisítás vádjával ítéltek el. Az Országos Cigány Önkormányzat több volt alelnöke is érintett volt az ügyben, közülük hárman is hat hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban. A tatabányai kisebbségi önkormányzat vezetője jogerősen 3 év hat hónap börtönbüntetést kapott, de csak több évi külföldi bujkálás után töltötte le büntetését. Hajdú, Bács-Kiskun, Szolnok, Vas, Győr, Zala, Veszprém megyékben is elítéltek a csalásban részt vett embereket, akiknek többsége a helyi cigány önkormányzatnak volt a tagja.

 A holokauszt roma áldozatainak kárpótlásával kapcsolatban 2003 decemberében egy Országgyűlési vizsgálóbizottságot is létrehoztak, de a nyolctagú bizottság, amelybe három-három tagot az MSZP és a Fidesz, egy-egy tagot pedig az SZDSZ és az MDF képviselőcsoportja delegált, 2006. május 15-én sok meghallgatás után jelentés elfogadása nélkül fejezte be a munkáját, megszűnt. 

 A RomNet és Szőnyegalól arra kéri azokat az olvasóit, akik az elmúlt egy-két hónapban aláírtak ilyen igénylőlapot, vegyék fel velünk a kapcsolatot a szerk@romnet.hu  vagy a szonyegalol@gmail.com e-mail címen.

 A cikk  megjelenését követően Teleki László eljuttata a RomNet-hez a MAZSÖK elnökével történt leválváltását.

Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány
Szabó György Elnök Úr részére