írta: Tóth Andrea

                Eredet, hagyományok az ünnepen                            

Magyarországon és valamennyi magyarlakta területen Mindenszentek napján majd a rá következő Halottak napján szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. De vajon tudjuk-e pontosan honnan ered a hagyomány?

A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A hívők ilyenkor a"temetők nagy keresztjénél", vagy "mindenki keresztjénél" elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein régebben harangoztattak is a család halottaiért. A sírok virágokkal és koszorúkkal díszítése a 19. század elejétől terjedt el német katolikus hatásra. Ezt a szokást nem csak a katolikusok, hanem a protestánsok és az ateisták is átvették később.

A magyar népi kalendárium szerint ez az időszak a paraszti év végét is jelentette, mert ilyenkor zárták le a mezőgazdasági munkákat. Egyes helyeken az egész „halottak hetében” tilos volt dolgozni. Erdélyben több népszokás is tartozik Mindenszentek napjához: például „a halottak lepényének” sütése a szegényeknek vagy a gyertyagyújtás az elfelejtett lelkeknek.

Magyarországon nagyon sok templomot szenteltek a Mindenszenteknek, és változatos formában Mindszent nevet is adtak településeknek. A Csongrád megyei Mindszent is így kapta a nevét.

A november elsejei Mindenszentek napja a katolikusoknál olyan üdvözültek ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk az egyházi naptárban.  A nyugati keresztény ünnep eredete a VII. századra nyúlik vissza, amikor Phokasz császár IV. Bonifác pápának ajándékozta a Krisztus előtt épült római Pantheont, amelyet az összes római isten tiszteletére építettek sok fülkével, amelyben szobraik álltak eredetileg.

Boncifác pápa aztán a pogány szenthelyet keresztény kegyhellyé alakíttatta és Szűz Mária illetve többek közt a római gladiátor-játékokban elpusztult üldözött keresztény vértanúk tiszteletére szentelte fel.

A régi időkben a keresztény mindenszentek ünnepe összekapcsolódott az ősszel tartott ősi kelta Samhain pogány ünneppel is, amellyel az újévre, és a tél kezdetére emlékeztek. A kelták úgy hitték, hogy az ünnep éjszakáján az előző évben meghalt emberek lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. A kelták ezért ilyenkor a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Britanniának Rómával való kapcsolata idején két rokon római ünnep is elvegyült a kelta eredetű Halloweennel.

Az ortodoxok századokkal korábban, a nyugati keresztény közösségek a hetedik századtól kezdtek ünnepet tartani az elhunyt valamennyi keresztény üdvözült tiszteletére. A kereszténység elterjedésekor a gyakorlat az volt, hogy a  Biblia kijelentéseivel ellentétes ünnepeket nem fogadtak el, így a keresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították azok elsorvasztása helyett. Így változott a pogány ünnep a kereszténnyé.

Tóth Andrea